Skip to Content

Szakértő válaszol


Átlagosan a gázüzem-móddal mintegy 35-45%-os költségmegtakarítás érhető el. Az átalakítás maga egy olyan megtérülő beruházás mellyel nem csupán a pénztárcánkat kíméljük, de a kedvező káros anyag-emissziónak köszönhetően jelentősen hozzájárulhatunk környezetünk védelméhez, különösen a levegőtisztaság terén.

Mivel a gázüzemanyag fűtőértéke alacsonyabb így azonos feltételek mellett a gépkocsi motorjának teljesítménye keverőfejes gázrendszernél kb. 10 %-al, szekvenciális gázbefecskendezés esetén 2-3%-al csökken. Tehát azonos teljesítmény eléréséhez több üzemanyagra van szükség gázüzemben, mint benzinüzemben. Ez mintegy 15 %-os fogyasztásnövekedést jelent literben számolva. A túlfogyasztás mértéke pozitív és negatív irányban is jelentősen függ a motor állapotától, főleg a gyújtórendszer tekintetében és a vezetési stílustól is. Azonban az autógáz kedvező árának köszönhetően igen jelentős üzemeltetési költségmegtakarítás realizálható.

Magyarországon a jelenlegi hatósági rendelkezések alapján csak a talajszintnél mélyebben elhelyezkedő mélygarázsokba és parkolóházakba gázüzemű gépkocsival tilos behajtani. Ennek oka, hogy az esetlegesen kiszivárgó autógáz (melynek valószínűsége minimális, gyakorlatilag nulla), a levegőnél nehezebb, színtelen anyag így a padlószint közelében összegyűlve a levegővel robbanóképes elegyet alkothat. Tehát emeletes parkolóházakban, kiszellőztetett garázsokban nyugodtan parkolhatunk gázautóval.
Magánterületeken, családi házak garázsában, ha a padlószinten szellőző nyílásokat alakítunk ki, ahol a szivárgó gáz a szabadba távozhat, akkor nyugodtan leállíthatjuk gépkocsinkat. A biztonság fokozása érdekében hosszabb leállítás idejére a tartályszelepen (multiszelepen) található zárcsapokkal függetleníthetjük a gépkocsit a gázrendszertől. (Akár a gáz főcsap elzárása a lakásban hosszabb elutazáskor.) A kereskedelmi forgalomban kaphatóak háztartási jelzőkészülékek is, az alsó robbanási határérték 20%-nál riasztójelzést adnak vagy egy szellőztető rendszert indítanak be.
Az EU államokban már bevezetés alatt áll egy olyan törvény illetve minőségbiztosítási rendszer a gázalkatrész gyártásban, melyek együttesen lehetővé teszik minden parkolóházban és mélygarázsban a parkolást.

Általában azt mondják a szkeptikusok, hogy a gázautó mindig büdös. Egy megfelelően átalakított jármű esetében nem érezni gázszagot sem az utastérben sem a gépkocsi körül. A gépkocsik az átalakítás után minden esetben egy kötelező szivárgásellenőrzésen esnek át, melyről hivatalos okirat is készül, az úgynevezett Tanúsítvány mely garantálja, hogy gépkocsi nagynyomású rendszere gáztömör, szivárgásmentes. Azonban ha a gépkocsit - jogszabályellenesen - háztartási PB gázzal töltik fel (akár palackról, akár telepített tartályról), akkor még szivárgásmentes gépkocsik is lehetnek gázszagúak. Ennek oka, hogy a háztartási PB gázokba sokkal nagyobb mennyiségű illatosító anyagot (etilén-merkaptán) töltenek. Az előbb említett Tanúsítvány további fontos információkat is tartalmaz: feltüntetik a beszerelt alkatrészek típusát és engedélyszámát, valamint az átalító műhely engedélyszámait is. Így ha ilyen Tanúsítványt-t kapunk a gépkocsihoz nyugodtak lehetünk, hogy az átalakítás során képzett szakemberek engedélyezett terméket építettek be.
A gázrendszer ellenőrzése és a tömörségvizsgálat legalább évenkénti elvégzése feltétlenül javasolt.

Az átalakítás után minden esetben be kell vezetni a forgalmi engedélybe a hajtó-anyag változást, mely két formában lehetséges. Azon gépkocsik melyek rendelkeznek úgynevezett sorozat-átalakítási vagy típus engedéllyel a lakhely szerint illetékes közlekedési felügyeleteken kell szemlére állítani vagy az arra jogosult gázautó szakszervizek az átalakítás napján azonnal bevezetik a változást a forgalmi engedélybe. Ezenkívül, minden esetben új környezetvédelmi igazolólap (zöldkártya) is kiállításra kerül mely a benzines és a gázos emissziós értékeket tartalmazza. Érdemes megfigyelni, hogy a gázos értékek mindig jóval alacsonyabbak a benzines értékeknél. Ez is bizonyítja, hogy a gázüzem sokkal kevésbé ártalmas a környezetre, mint a csak benzines illetve diesel üzemű gépkocsik.
Az műszaki vizsgák és a zöldkártya érvényesítse továbbra is a hagyományos időközönként történik, tehát nem kell sűrűbben vizsgáztatni az átalakított gépkocsikat. Minden műszaki vizsga előtt úgynevezett Tanúsítványt-t kell kiállítatni egy gázautó szakszervizben, mely 30 napig érvényes, tehát a vizsgát ezen időponton belül kell elvégezni.

Karburátoros gépkocsiknál az üzemmód kiválasztása mindig a vezető feladata mely egy kapcsoló segítségével történik mely a műszerfal közelében kerül elhelyezésre. A reggeli indítás történhet gázüzemben is egy dúsító szelep segítségével, de +5 Co alatt mindig benzinüzemben indítsunk.
Injektoros, katalizátoros gépkocsiknál minden esetben benzinüzemben indul a motor és egy előre beállított fordulatszám értéken ( 2000-2500 1/min), automatikusan vált át gázüzemre. A benzinre történő visszakapcsolás a gépkocsivezető feladata.
A műszerfalon elhelyezett üzemmód kapcsolók fénydiódák (LED-ek) segítségével mindig jelzik milyen üzemmódban működik a motor, néhány esetben a gáztartályban lévő üzemanyag mennyiségét is kijelzik

Régebben a leggyakoribb tartály-elhelyezési forma a hátsó ülés mögött, keresztben a csomagtérben.
Ma már a legelterjedtebb megoldás a pótkerék helyére illeszthető úgynevezett toroid vagy lencse alakú tartályok beépítése, melyek garantálják a csomagtér teljes kihasználhatóságát gázüzemeltetés esetén is. Ez a tartály létezik álló kivitelben is.

A lágyabb, elnyújtottabb égés miatt.

A motor élettartama két fontos tényezőnek köszönhető:
- A tisztább égés miatti olajelhasználódás miatt a gyári olajcsere periódusok betartásával tovább futnak jobb minőségű olajban az alkatrészek.
- A lágyabb, elnyújtottabb égés miatt kevésbé vannak mechanikusan igénybe véve a motor egyes alkatrészei.
A megnövekedett hőterhelés nincs szoros összefüggésben a motor élettartamával.

A benzinhez viszonyítva az LPG égési hőmérséklete 100-150 fokkal magasabb ami nem tekinthető károsnak egy megfelelően szervizelt gépjárműnél. Csupán a szelephézagok rendszeres ellenőrzéséről kell gondoskodni.

A fentiekben említett módon függ össze az oktánszám a kompresszió tűréssel.
A motor működésére ez mint az előgyújtás nagyságára hat ki. A modern gépjárművek előgyújtás szabályzása egy speciálisan a motor paramétereire hangolt gyújtástérkép és a kopogásérzékelő jelei alapján történik. Így gázüzemben nagyobb előgyújtás engedhető meg. A kedvező nyomás és gyulladási viszonyok következtében lágyabb, elnyújtottabb égés zajlik le a hengerekben.

Az LPG (autógáz) oktánszáma általában 90 és 105 között változhat attól függően, hogy mennyi propánt és butánt valamint adalék és szennyező anyagot tartalmaz. Magyarországon a valóságban a gázforgalmazók által árusított LPG oktánszáma 95 körül alakul. Az LPG tüzelőanyagok nagyon jó kopogásállóak a magas oktánszámból kifolyólag (propán: 111, bután 102).

Mivel az autógáz eleve gáz halmazállapotú - szemben benzinnel mely a legjobban elporlasztott változatában is apró cseppek formájában kicsapódik a hengerfal oldalára-, nem oldja fel az olajfilmet, és így nem hígítja fel a motorolajt. Így nő a motor olajcsere periódusa és a motorkopások is jelentősen lecsökkennek, főleg a legkritikusabb, hideg motorhőmérsékleten.

Nem mert a hivatalos gázautó műhelyekben beszerelt gázrendszerek számos biztonsági szerelvényt tartalmaz, amelyek baleset esetén megakadályozzák a gáz szabadba távozását, illetve a megakadályozzák a gáztartályból a gáz motortér felé áramlását. A gáztartályok különleges 3-4 mm vastag edzett acélanyagból készülnek és a legbiztonságosabb, legvédettebb helyen a csomagtérben kerülnek elhelyezésre. Ezek a tényezők együttesen garantálják az biztonságos közlekedést és használatot.